Ivóvíz okozta betegségek

z ivóvíz sok olyan anyagot tartalmaz, amelyre szüksége van az emberi szervezetnek. Ilyen anyagok a megfelelő mennyiségű fluor, jód, ásványi sók. Vannak olyan anyagok azonban, amelyeknek csak minimális - egészségügyi határérték alatti - mennyiségben, vagy egyáltalán nem lehetnek jelen. Ilyenek pl. a szulfid, ammónium, arzén, nehézfémek, növényvédő szerek, stb.

Az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag a nitrát. Csecsemőkben okozza az ún. kék betegséget (methaemoglobinaemia).

Mi az a methaemoglobinaemia?

Az ivóvíz okozta mérgezések közül első helyen kell említeni az ún. csecsemőkori szerzett methaemoglobinaemiát.

Régebben úgy gondolták, hogy a betegség nem függ külső környezeti tényezőktől. Később azonban rájöttek, hogy olyan 1-3 hónapos csecsemőkön fordul elő, akiket mesterségesen tápláltak, vagy az anyatejet, amit táplálékul kaptak, olyan kútvízzel hígították, amelynek jelentős a nitrát-tartalma, emellett néha tartalmazott olyan baktériumokat is, amelyek a nitrát átalakítására képesek de az emberi szervezetre nem jelentenek veszélyt.

Az észlelést világszerte, így Magyarországon is megerősítették.

A betegség a következőképpen alakul ki

A kútvízzel bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában és patkóbelében (a vékonybélnek közvetlenül a gyomor után következő szakasza) és felszívódik a vérbe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket (haemoglobint) ún. methaemoglobinná alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására.

Miért elsősorban az élet három hónapjában alakul ki ez a betegség?

Ennek három oka ismert.

A nitrit csak a felső bélszakaszból képes felszívódni. Felnőtt korban a felső bélszakasz már nem tartalmaz nitrát átalakítására képes baktériumokat, míg ezek a csecsemők gyomrában és a bél felső szakaszában könnyen megtelepednek.
A csecsemők vörösvérsejtjeiben található vérfesték (haemoglobin) egy része hasonlít a felnőtt vérében levő haemoglobinra, másik része azonban ettől eltérő szerkezetű, ún. haemoglobin F, amely idővel eltűnik a vérből. A haemoglobin F sokkal inkább képes oxigénszállításra képtelen formává átalakulni, mint a felnőtt forma.
Végül bizonyított, hogy a csecsemők veséje még nem képes a nitrátionok gyors kiválasztására.
A betegség tünetei

A tünetek jellegzetesek: a kisbaba először látszólag teljesen jól van, majd hirtelen kékes-lilás színűvé (cianotikussá) válik a bőre (mint amikor a hideg vízben régóta lubickoló kisgyerek szája is elszíneződik a fázás miatt, ez azonban ártalmatlan jelenség) és a bőr elszineződéséve együtt jár a légzési nehezítettség. Ez az ún. kék csecsemő (blue baby) szindróma. Súlyosabb esetekben azonnali orvosi beavatkozás nélkül a kórkép fulladásos halállal végződhet.

Ma már azonban a vezetékes víz elterjedése folytán ritkán fordul elő megbetegedés. Míg 1976 és 1988 között Magyarországon több, mint 1600 megbetegedés volt 24 halálesettel, a 90-es évek végén a megbetegedések száma 10 alá csökkent országosan és haláleset nem fordult elő.

Kezelés

Az orvos a tünetek észlelésekor egy ún. metilénkék nevű folyadékot vagy nagy mennyiségű aszkorbinsavat (C vitamint) ad a csecsemőnek vénás injekció formájában. Ezután a tünetek drámai gyorsasággal megszűnnek.

Minden ivóvíz tartalmazhat nitrátot?

Ahol a lakásokban be van vezetve a vezetékes ivóvíz, ott az anyukák nyugodtan adhatják kisbabájuknak a vizet, mivel a szolgáltató vízmű és az ÁNTSZ is rendszeresen vizsgálja az ivóvíz minőségét. Baranya megye 99%-a el van látva ellenőrzött minőségű vezetékes ivóvízzel, a vízmű által szolgáltatott víz fogyasztása biztonságos.

Probléma csak ott adódhat, ahol saját fúrt illetve ásott kút van, amelyet nem ellenőriznek rendszeresen. Ilyen esetben, ha kisbabát várunk, még a terhesgondozás ideje alatt meg kell határozni a tej hígítására szánt ivóvíz nitrát-tartalmát. Ilyen problémával a körzeti védőnőhöz kell fordulni, aki segít levenni a kismamának a vízmintát, az ÁNTSZ vízvizsgáló laboratóriuma pedig megvizsgálja azt. Az eredményről a kismama értesítést kap.

Amennyiben a kút nitrát-tartalma meghaladja az egészségügyi határértéket, nem alkalmas a csecsemő táplálására. A víz forralása csak a baktériumokat pusztítja el, ezzel ellentétben nem távolítja el a nitrátot, sőt, a víz bepárlásával még növelheti is a nitrát-tartalmat!

A csecsemő számára készített tápszer, tea vagy bármilyen más víztartalmú étel elkészítéséhez kizárólag külön erre a célra kapható zacskós vagy palackos víz, vagy amennyiben ez elérhető, úgy ellenőrzött minőségű hálózati ivóvíz használható.

Ne feledjük azonban, hogy a kisbaba legmegfelelőbb tápláléka az anyatej!